#Csontpótlás

A csontpótlás lehetőségei fogászati implantátum esetén

Az elmúlt évtizedekben nagy előrelépés történt a fogorvoslás minden területén, különös tekintettel a fogpótlásra. Ma már a tömések vagy a koronák mellett egészen természetes, hogy valakinek implantátum helyettesíti fogazatának hiányzó részeit.


Nagyon előnyös alternatíva, hiszen az implantátumok azon túl, hogy rendkívül tartósak, nemcsak az esztétikai-, hanem a funkcionális problémákat is orvosolják. Kevesen tudják azonban, hogy a technológia sikeres alkalmazásának feltételei vannak.

Az egyik ilyen a megfelelő csontállomány megléte, ami gyakori gondot okoz. Kevés csontállomány esetén csontpótlást kell alkalmazni, ezt követően az implantátum beültethető, azonban a páciensnek hosszabb folyamattal kell számolnia, hiszen először biztosítani kell a csontképződést, majd a megfelelő háttér biztosítását követően kerülhet csak sor a fogbeültetésre.


Mitől alakul ki a csonthiány?


Mielőtt bővebben is megismerkednénk a csontképződés elősegítésének a módszereivel, érdemes néhány gondolat erejéig kitérni arra, hogy mitől alakul ki a csonthiány?


Fogászati szempontból a csontszövetek eltűnését a legtöbbször egy valamilyen okból kifolyólag eltávolított fog idézi elő. A foghiány miatt ugyanis az íny üresen marad, ezáltal nincs szükség arra, hogy a csontok ugyanabban a mennyiségben és minőségben fennmaradjanak, mint egy meglévő fognál.


A kérdéses ínyfelületet ugyanis nem éri terhelés a rágás során, ezért az alatta elhelyezkedő csont meggyengül, felszívódik.


Fontos megjegyezni, hogy a csontállomány hiányosságaira bizonyos betegségek is negatív hatást gyakorolhatnak. Különösen gyakori például a fogágybetegség, vagy az olyan genetikai tényezők, minthogy valakinek túl vékony és keskeny az állcsontja.


Érdekesség, hogy az implantátum beültetését követően már nem kell tartani a csonthiány kialakulásától – esetleges ismételt visszatérésétől –, mert az állcsont visszanyeri funkcióját, újra szerepet vállal a rágásban, azaz megkapja azt a terhelést, amire szüksége van állapotának megőrzéséhez.


Miért és mikor szükséges a csontképződés elősegítése implantátum beültetésekor?


Az egészséges íny és fogazat megtartása alapesetben is nagyon fontos a rágásminőség és a megfelelően erős állcsont fenntartásához. Lényeges azonban olyankor is, ha implantátum beültetésére van szükség, hiszen a beavatkozáskor a csontozat biztosítja ehhez a megfelelő hátteret.


Amennyiben ez a csontállomány valamiért sérült vagy mennyisége és minősége nem megfelelő, akkor az implantátum beültetésének első lépése mindig a csontpótlás.


A legtöbb esetben ez már önmagában elegendő, azonban mindig számolni kell más elváltozásokkal is. Ilyen például a fogágybetegség, amikor a fogcsont egyfajta kráterhez hasonló módon pusztulásnak indul. Ezt egy külön fog körüli beavatkozással kell enyhíteni, amit regeneratív tasakműtétnek hívunk.


Bár a két beavatkozásnak gyakran a neve is riadalmat kelt a páciensben, azonban a modern helyi érzéstelenítéssel már minimális fájdalomérzettel végezhetők el.


Hogyan zajlik a csontpótlás?

Csontpótlás előkészítése
A csontpótlás kapcsán többféle módszert alkalmaznak a fogorvosok.
Hogy mikor és melyikre van szükség, azt elsődlegesen az dönti el, hogy hol van szükség rá: 

  • az alsó vagy a felső állcsonton;
  • illetve az állcsont elülső-, valamint hátulsó felén.

Amennyiben a felső állcsont hátsó szakaszán alakul ki csonthiány, akkor általában az arccsonton létrehozott, úgynevezett csontablakkal történik a beavatkozás. Az arcüreg alapjának megemelését követően ide kerül a speciális csontpótló anyag vagy a saját csont.


Ha viszont a csontpótlásra a felső állcsont elülső részén, illetve a komplett alsó állcsonton kerül sor, akkor két másik technológiát lehet alkalmazni. Az egyik, amikor úgynevezett csontráépítéssel erősítik meg a felületet.


Ezt egy plasztikai beavatkozás részeként lehet elvégezni csontblokk, csontőrlemény vagy csontpótló keverék alkalmazásával. A másik módszer ennél egy kicsivel összetettebb. Ilyenkor az állcsontot egyszerűen megrepesztik, majd ezt követően kiszélesítik. Utóbbira a modern fogászatban már ritkán kerül sor.


Milyen anyagokkal történhet a csontpótlás?


A csontpótlás kapcsán érdemes megismerkedni az alkalmazott technikák mellett azzal is, hogy milyen anyagokat használnak a beavatkozáshoz.


Tudni kell, hogy a fogorvosok minden esetben az adott helyzethez igazodva döntenek ebben a kérdésben. Mindezt meghatározhatja a leendő implantátum elhelyezkedése, a csonthiány mértéke, de még az is, hogy a páciensnek milyen anatómiai sajátosságai vannak.


A csontpótláshoz nagyon sokféle alapanyag alkalmazható. A szintetikus csontpótló-anyagok mellett például előfordulhat, hogy sterilizált állati- vagy emberi eredetű csontállományból származik a pótlás, de bizonyos esetekben inkább a saját csont alkalmazására van szükség.


Különösen gyakori mindez jelentősebb csonthiánynál, amikor a saját csontállomány mindig a legszerencsésebb és legbiztonságosabb alternatíva. A legtöbb esetben a csontot a szájkörnyéki csontokból veszik. Nagyon jó eredmény érhető el azzal is, ha a pótlóanyag és a saját csont együttesen kerülnek alkalmazásra.


Végül, de nem utolsó sorban beszélni kell az extrém mértékű csonthiányról is. Ilyenkor nem ritka, hogy a szájon kívülről, például a csípőből kell csontot kiemelni és a szájüregbe áthelyezni a megfelelő összhatás eléréséhez.


Hogyan segíthetjük elő a csontképződést?


Amint az a fentiekből már kiderült, a megfelelő csontállomány fenntartása fogászati szempontból is nagyon fontos. Bár az emberi csont egyik sajátossága, hogy képes újraépíteni magát, ennek a tempója azonban nagyon lassú, sőt az öregedéssel még tovább csökken.


Nagyobb probléma, hogy az állkapocs csontja amint elveszíti funkcióját – például egy kihúzott vagy balesetben elveszített fog miatt –, rögtön leépülésnek indul, amivel az implantátum beültetése hosszabb távon ellehetetlenül.


Amennyiben ezt szeretnénk elkerülni, vagy gyengébb a csontozatunk, akkor fontos, hogy mi is tegyünk ellene. Hogy mit?


A kalciumban gazdag étrend például nagyon jót tesz a fogazatnak és a csontoknak egyaránt, így gondoskodjunk róla, hogy akár étkezéssel, akár étrendkiegészítők alkalmazásával, de biztosítsuk ezt az ásványi anyagot szervezetünknek.


Ezen felül oda kell figyelni a vitaminfogyasztásra is. A csontozat és a fogazat szempontjából a C-, D- és K-vitamin különösen lényegesek. Előbbi a csontképző sejtek termelődésében játszik szerepet, és míg a D-vitamin a kalcium beépüléséhez elengedhetetlenül fontos, addig a K-vitamin a csontok anyagcseréjében kap jelentős szerepet.


A csontpótlás menete


Feltárás és diagnózis


Amennyiben egy páciens elhatározza, hogy implantátumra van szüksége, az első lépés minden esetben a feltárás és a diagnózis. Az első konzultáció során elkészíthető egy fogászati három dimenziós CT-felvétel, ami elegendő ahhoz, hogy a fogorvos teljes képet kapjon az állkapocs csontjának állapotáról.


Az így kapott képek alapján a kezelőorvos pontosan meg tudja tervezni az implantátum beültetését, illetve a csontpótlás teljes folyamatát. Ehhez természetesen fizikai vizsgálatra is szükség lesz, ami rendszerint fájdalommentes és minden esetben alapos tervezés követi.


Ezzel a háttérrel tud elkészülni egy írásos kezelési terv, amiből a páciens is megtudhatja, hogy milyen módszereket, technikákat és alapanyagokat használ majd a kezelőorvos a csontpótláshoz, ennek ismeretében pedig már végleges árajánlat is adható.


A szájüreg előkészítése


Amint elkészült a problémás állkapocs-csontozat feltárása, és a helyreállítási tervezet, a következő lépés, hogy a szájüreget fel kell készíteni a beavatkozásra. Gyakran szükségesek  ilyenkor dentálhigiénés kezelések, mint például egy fogkő eltávolítás vagy a lyukas fogak, fogtömések rendezése.


Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy minél tisztábbá és baktériummentesebbé váljon a szájüreg, ami lényeges a csontpótlás előtt.


A csontpótló beavatkozás elvégzése


A csontpótlás valójában egy kisműtéti beavatkozás, ami helyi érzéstelenítésben történik, ezért a páciens normál esetben szinte alig érez fájdalmat. Az alkalmazott technológiától függetlenül az érzéstelenítő beadása után a szájsebész elsőként felnyitja a kezelendő ínyszakaszt.


Ezen az „ablakon” keresztül kerül a csontpótló anyag – ami lehet szintetikus, de akár saját csont vagy csontőrlemény is – a megfelelő helyre, majd ha szükséges, a beavatkozást végző orvos egy membránnal lefedi a kezelt területet és végül összevarrja a mielőbbi gyógyulás érdekében.


A gyógyulási szakasz


A csontpótlás nem egy nagy műtét, ellenben érzékeny helyen található, ezért több tekintetben is óriási figyelmet igényel a páciens részéről. Különösen annak fényében, hogy a gyógyulási folyamat nem napokban vagy hetekben, mint inkább hónapokban mérhető.


Nagy általánosságban a csontpótlás teljes gyógyulásához 4-6 hónapra van szükség. Ez az intervallum inkább több mint kevesebb, és rengeteg odafigyelést, valamint önfegyelmet igényel a páciens részéről.


A gyógyulási idő végéig ugyanis a kezelt területet egyáltalán nem szabad terhelni. Emiatt az implantátum beültetése is csak akkor végezhető el, ha a kontrollvizsgálat során a szakorvos úgy véli, a beavatkozás után elindult csontképződéssel kellően erős szerkezet alakult ki az implantáció beültetéséhez.


Amennyiben csontpótlásra vagy fogimplantátum behelyezésre van szüksége, foglaljon időpontot most konzultációra és ismerje meg az Ön egyedi lehetőségeit.

 

Először minden páciensünknél elvégzünk egy teljes állapotfelmérést és szájvizsgálatot, ami alapján egyéni kezelési tervet készítünk a várható költségekkel. (Konzultáció, állapotfelmérés kezelési tervvel: 15 000 Ft)