Szeretem a macskám, szeretem az életem és ami esetünkben még fontosabb: mindig is szerettem volna szép fogakat. Valahonnan innen indul az én történetem, amit leginkább azért írok most le, mert valamilyen szinten mesébe illő. Legalábbis az én mesémbe beleillik!
Na meg azért is, mert miután a NaturaDent fogászatán egy Invisalign kezelés miatt visszajáró vendég lettem, a dolgozókkal kialakult jó kapcsolat gyakran váltott önfeledt beszélgetésbe, és amikor megtudták, hogy sokszor öntöm írásba a gondolataimat, megkértek rá: írjam le Invisalign kezelésem történetét.
Támpontokat és utasításokat nem kaptam, így előre is elnézést, ha néhol kicsit öncélú és terjengős lesz a cikksorozatom, de írói szenvedélyem nem engedi, hogy egyetlen bekezdéssel vagy egy sablonos kommenttel elintézzem ezt a feladatot.
Mint a bevezetőben is említettem, amióta fontos számomra a megjelenésem, azóta szeretnék igazán szép fogakat.
Sajnos gyerekként nem adatott meg, hogy a szüleim drága kezelésekre vigyenek engem, hiába figyelmeztetett az iskolafogorvos, hogy baj lesz belőle, két testvérem mellett nem volt se idő, se pénz arra, hogy a fogaimat valaki rendbe szedje.
A fogmosással soha nem volt gondom, de a hatalmas rés az első két fogam között már az általános iskolában is zavart. A legnagyobb kegyelemdöfést azonban életem első – sajnos plátói szerelme –, Tibi adta, amikor egy tízórai szünethez kapcsolódó, fogócskázós randevún megkérdezte:
„Neked miért ilyen a fogad, Zsófi?”
Akkor döbbentem rá arra, hogy baj van, amit önerőből nem igazán tudok kezelni. Szüleim nem voltak partnerek ebben, ezért az elkövetkezendő éveket inkább visszahúzódva, önfeledt mosolygás és nevetés nélkül töltöttem, kevesebbet kommunikáltam, mint a korombeliek.
Talán innen eredeztethető az írószenvedélyem is, de ez egy másik történet…
Persze sokáig a világot okoltam, amiért ilyenné váltam, miután elköltöztem otthonról, még jobban befelé fordultam, és párkapcsolat helyett inkább egy macskát választottam társamnak. Aztán egy nap arra keltem fel: én nem akarok az a tipikus házsártos macskás néni lenni. Pláne nem ilyen fogakkal!
Elkezdtem hát kutakodni a világhálón, hogy milyen módszerek vannak, amelyek segíthetnek egy 23 éves lánynak abban, hogy végre megkaphassa azt a szép mosolyt, amiről annyit áhítozott a színésznők és a Disney hercegnők láttán.
Az első keresések elszomorítottak, hiszen hallani sem akartam arról, hogy ketrecet csináljanak a számból. Így is eléggé kicsi az önbizalmam, nem hiányzik, hogy ezt még egy extra villámhárítóval tetézzem.
Majd miután előjött belőlem a humoros énem, csak viccből beírtam a keresőbe, hogy láthatatlan fogszabályozás – naivan azt gondolván, hogy ilyesmi úgysem létezik. Ennél nagyobbat azonban nem is tévedhettem volna.
Izgatottan kattintottam a NaturaDent oldalára, ahol láthatatlan segítőnek neveztek egy új fogszabályozási módszert, amiről addig én még egy szót sem hallottam.
Csak úgy faltam a sorokat és a kapcsolódó blogcikkeket. Nem látszik, nem fáj, nem okoz kellemetlenségeket, bármikor kivehető és még hatékony is. Ez az, ami kell nekem – gondoltam magamban.
Bár az ára kicsit megijesztett elsőre, de miután úgy tűnt, hogy ez egy kompromisszummentes megoldás lehet ahhoz, hogy végre teljes életet éljek, hát foglaltam gyorsan egy időpontot a rendelőbe. Mindez egy hétfő délután történt, egyetlen perc volt az egész, és szerdára már volt is időpontom.
A szívem a torkomba került, nagyon izgatott lettem, hiszen kíváncsi voltam, mire jutnak majd az én fogaimmal a rendelőben.
Leszögezném: annyi közöm van a fogorvosláshoz, mint egy Ferrarinak a Csepel kerékpárhoz, így nem tudok szakmai kifejezésekkel szolgálni. Annyit tudok, hogy van – illetve SPOILER következik: most már csak volt – egy hatalmas rés az első fogaim között.
Ezen felül láttam, hogy főleg a felső fogsornál nem túl rendezettek a fogaim, mondhatni össze-vissza állnak, mintha a hátsó előre billentette volna a többit, amiről később megtudtam, hogy ezt hívják torlódásnak.
Aztán elérkezett a nagy nap. A szerda reggel. Kellemesen meleg tavaszi nap volt, mintha az időjárás is tudta volna, hogy aznap nagy dolog történik majd velem. Felpattantam a villamosra és a Fővám térig meg sem álltam.
Izgatottan tettem meg az utolsó lépéseket a Váci utca Centerig, remegő lábakkal mentem fel az első emeletre, ahol ismerős cégér fogadott. Megérkeztem a NaturaDenthez és beléptem a rendelő ajtaján.
Akkor még nem tudtam, hogy ez a pillanat örökre megváltoztatja majd az életemet…
Folytatása következik!
A cikket szakmailag ellenőrizte: dr. Fülöp Papp Márta M.Sc. M.Sc. M.Sc., a Naturadent Esztétikai és Lézerfogászat intézményvezető fogorvosa
